Szajla Község Honlapja

Most rátérek kedves emlékeim ismertetésére: Négy éves voltam, amikor a külsőportai szomszédunkkal, Csabai Pál 80 éven felüli öregapóval megismerkedtem. Ez a külső portai rakodóhely volt a kedvenc játszó helyem, és remegő félelemmel telített kiványcsiság vonzott a falu népe által Csabaiék papja a „táltos“-hoz. – Ennek öccse vőül ment Terpesre (?) egy családhoz, erről ennyit tudok. – Nagy tudású ember volt, embert, állatot gyógyított, édesapámmal és a papokkal latinul beszélt, melyet szótárból gyakorlat útján tanult meg. Engem magához édesgetett, s míg élt, 2 és 1/2 éven át Hun és Ősmagyar történetekkel tömte a buksimat, »Te Zsultár ide halgatsz!« kezdte.

- Röviden: Atilhu (Attila) meghalt, a főemberek kerestek egy nem lakott helyet, hol a drága tetemet eltemették. Csaba királyfi, kinek még anyja élt, a két bátyjáé nem, a mostani Szajla helyén találta meg az alkalmas helyet, őserdők között, kis patak mentén, azon a síkon, melyet a Tar-lil-na (?), vagyis a mai Tarna folyó csinált magának. Itt letették a drága testet, lovát, fegyvereit, drágaságait és „a Holdnak háromszori megújulása idején“ a 300 rabszolga nagy halmot hordott rá a mellette lévő hegyből. (…) A rabszolgákra felügyelt a főtáltos fegyveres rabszolgáival, Csaba királyfi fegyvereseivel a siroki két Várhegy mögött várt. (…) A halom elkészülte után a főtáltos egy fehér és egy fekete lovat áldozott Hadúrnak és Ármánynak, itt “dalla” utolsót az “áldóát” kövön, – az akkori öreg szajlaiak áldókőnek nevezték, apánk rácfalusi földje mellett feküdt, alatta forrás bugyogott, s ez a rácfalusi kenderáztatókat táplálta. Azután a főtáltos – nevére nem emlékszem – a rabszolgákat átvezette a két várhegy mögé, hol nagy zomotort tartottak, mely után Csaba királyfi főembere, Zubokán vagy Kubán rabszolgákat, “nyílközé vevén rendre megöleté”. Velök hala a főtáltos is, látva ezt Zubokán karjába dőle, hogy nem maradjon látója a helynek. “Csaba királyfi leghűbb embereit a mai Sirok helyén hagyta, hogy a halmot őrizzék. Az öreg Csabai állítólag ezek utódja, s amikor Országh Balázs Mátyás királytól ezt a területet birtokul kapta, Csabaiék átköltöztek a halom mellé – lakatlan hely volt. – A Csabaiak és a Tárcsaiak 1380 évi és talán utóbbiak mai lakóhelye fölötti hegyoldalban bujtak meg. Ezt a helyet talán még mai is Csu-táj néven ismerik. Ez az elnevezés Csabai szerint ősmagyarul zárt hely vagy búvóhely, míg a Tár-na kitárt vagy nyitott helyet jelent.
Kecskemét, 1949. május 6.