Szajla Község Honlapja

Falunkról címszavakban

Az Attila-domb legendája

Szajla egyik fő nevezetessége a határában található titokzatos eredetű kunhalom. A festői környezetben elhelyezkedő dombot a helyiek egy mai napig szájról szájra terjedő legendára támaszkodva évszázadokon át Attila sírjaként emlegették. A történet szerint Attilát, az európai hunok királyát halála után a mostani Szajla helyén temették el.

Attila legkisebb fia, Csaba a Tarna folyó által feltöltött síkságon találta meg a helyet, amely a hadvezér végső nyughelyéül szolgálhatott. Ide temették testét, lovát, fegyvereit, drágaságait, és „a Holdnak háromszori megújulása idején“ a 300 rabszolga nagy halmot hordott rá a mellette lévő hegyből. A rabszolgákra felügyelt a főtáltos fegyveres rabszolgáival, míg Csaba fegyvereseivel a siroki két várhegy mögött várt. A halom elkészülte után emberei a rabszolgákat egytől egyig lenyilazták, hogy ne maradjon idegen szemtanúja a szertartásnak. Leghűbb embereit a mai Sirok környékén hagyta, hogy őrt álljanak a sír fölött.

Napjainkban a dombot turisták látogatják, ideális kirándulóhely.

 

Oravecz Imre

Falunk szülöttje, s jelenleg is körünkben élő Kossuth-díjas költő, író, műfordító. 1972-ben és ’79-ben jelent meg aMagvető Kiadónál első két önálló kötete, a Héj és az Egy földterület növénytakarójának változása. A harmadikat, A hopik könyvét 1983-ban adták ki. Az 1972. szeptember című alkotás egyik legsikeresebb munkája. Eddigi költői főműve, a Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, az Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg.

1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít.

Irodalmi díjai: Pásztor Béla-díj (1970); Kassák-díj (1972); Alföld-díj (1981); Füst Milán-díj (1985); DAAD-ösztöndíj, Örley-díj, A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988); (a visszautasított) József Attila-díj (1989); Weöres Sándor-díj (1996); Alföld-díj, az Év Könyve-díj (1997); A Szépírók Társaságának díja (2001); MAOE Alkotói Nagydíj (2002); Kossuth-díj (2003), Artisjus-díj (2008).