Kezdőlap | Községünk | Önkormányzat | Fotók | Hírek | Közérdekű adatok | Vendégkönyv
Falunkról címszavakban › Attila sírja › Útvonal › Falutérkép › Utcaképek › Történelmünk › Jelképeink › Civil szervezetek › Elérhetőségek › Komposztálás
Attila sírja

Elhelyezkedése

Az Attila sírja domb (Nagy Halom) Ó-Szajlán, a Kossuth utcától északra, a Fenyves utcától keletre található. Lásd Ó-Szajla térképét. A fenyvessel borított, mesterséges alakítású halom 28 méter relatív szintkülönbséggel emelkedik a Tarna-völgy síkja fölé. Tengerszint feletti magassága 187,6 méter.

Írott lelet a legendáról

1949-ben egy szajlai születésű kecskeméti magánlevélben írt recski rokonának Attila történetéről. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket. A levél összes Attila sírjára vonatkozó részét ebben a fájlban találja.

Most rátérek kedves emlékeim ismertetésére: Négy éves voltam, amikor a külsőportai szomszédunkkal, Csabai Pál 80 éven felüli öregapóval megismerkedtem. Ez a külső portai rakodóhely volt a kedvenc játszó helyem, és remegő félelemmel telített kiványcsiság vonzott a falu népe által Csabaiék papja a „táltos“-hoz. - Ennek öccse vőül ment Terpesre (?) egy családhoz, erről ennyit tudok. - Nagy tudású ember volt, embert, állatot gyógyított, édesapámmal és a papokkal latinul beszélt, melyet szótárból gyakorlat útján tanult meg. Engem magához édesgetett, s míg élt, 2 és 1/2 éven át Hun és Ősmagyar történetekkel tömte a buksimat, »Te Zsultár ide halgatsz!« kezdte.

- Röviden: Atilhu (Attila) meghalt, a főemberek kerestek egy nem lakott helyet, hol a drága tetemet eltemették. Csaba királyfi, kinek még anyja élt, a két bátyjáé nem, a mostani Szajla helyén találta meg az alkalmas helyet, őserdők között, kis patak mentén, azon a síkon, melyet a Tar-lil-na (?), vagyis a mai Tarna folyó csinált magának. Itt letették a drága testet, lovát, fegyvereit, drágaságait és „a Holdnak háromszori megújulása idején“ a 300 rabszolga nagy halmot hordott rá a mellette lévő hegyből. (...) A rabszolgákra felügyelt a főtáltos fegyveres rabszolgáival, Csaba királyfi fegyvereseivel a siroki két Várhegy mögött várt. (...) A halom elkészülte után a főtáltos egy fehér és egy fekete lovat áldozott Hadúrnak és Ármánynak, itt "dalla" utolsót az "áldóát" kövön, - az akkori öreg szajlaiak áldókőnek nevezték, apánk rácfalusi földje mellett feküdt, alatta forrás bugyogott, s ez a rácfalusi kenderáztatókat táplálta. Azután a főtáltos - nevére nem emlékszem - a rabszolgákat átvezette a két várhegy mögé, hol nagy zomotort tartottak, mely után Csaba királyfi főembere, Zubokán vagy Kubán rabszolgákat, "nyílközé vevén rendre megöleté". Velök hala a főtáltos is, látva ezt Zubokán karjába dőle, hogy nem maradjon látója a helynek. "Csaba királyfi leghűbb embereit a mai Sirok helyén hagyta, hogy a halmot őrizzék. Az öreg Csabai állítólag ezek utódja, s amikor Országh Balázs Mátyás királytól ezt a területet birtokul kapta, Csabaiék átköltöztek a halom mellé - lakatlan hely volt. - A Csabaiak és a Tárcsaiak 1380 évi és talán utóbbiak mai lakóhelye fölötti hegyoldalban bujtak meg. Ezt a helyet talán még mai is Csu-táj néven ismerik. Ez az elnevezés Csabai szerint ősmagyarul zárt hely vagy búvóhely, míg a Tár-na kitárt vagy nyitott helyet jelent.


Kecskemét, 1949. május 6.

Az Arany Embertől Atilláig lovas út

Három magyar és három kazah lovas 2009. márciusában történelmi viseletben, lóháton indult el a kazahsztáni Almatiból Magyarországra. Útjuk végállomása Szajla, szeptember 12-én érkeznek falunkba. A lovas túra céljáról és hátteréről az alábbi PDF állományból tájékozódhat részletesen:
Ősi nomádok útján a Kazak szteppétől a Kárpát-medencéig

Ugyancsak figyelmébe ajánljuk fotóalbumunkat, mely a kazahsztáni madjar törzs látogatását örökíti meg.

» Attila (406 - 453) az európai hunok utolsó nagy fejedelme volt. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig, a Dunától a Balti-tengerig terjedt.


» Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében bölcs és szeretett uralkodóként ábrázolja a hunok királyát.


» A hunok nomád, állattenyésztő népek voltak. I.sz. 370-ben nyomultak be Európába a Volgán át, és óriási birodalmat hoztak létre. Sok történész a hsziung-nuk leszármazottainak tartja őket, akik 300 évvel korábban Kínától északra éltek.


» A szkíták az iráni nyelvű népek csoportjába tartozó ókori lovas nomád nép voltak. A „szkíták” nevet a történelem során sok népre ráaggatták. A görögök minden sztyeppei népet „szkítáknak” hívtak.


» Kutatók szerint Attila sírja fölé a temetési szertartás során szkíta szokást követve halmot emeltek.


» A domb mesterséges kialakítású. A geomorfológia tudománya nem ad magyarázatot a Tarna folyó völgyét övező dombvonulattól elütő, azzal kapcsolatban nem álló, szabályos (enyhén nyújtott ellipszis alapú) kúp alakú felszínforma képződésére.
(Baráz Csaba: Attila sírja és az őrzők)


2018. 02. 21.
szerda
Eleonóra napja

Közös hivatal

3332 Sirok, Borics P. u. 6.
+36(36)561-000
Jegyző:
+36(36)561-000/13
onkormanyzat@sirok.hu
Aljegyző:
+36(30)649-3609
vighne@szajla.hu

Szajlai ügyfélszolgálat

3334 Szajla, Kertész u. 2.
Tel./Fax:
+36(36)361-141
+36(36)561-046
Email:
szajlaph@t-online.hu

Polgármester

+36(36)561-045
Mákvirág Óvoda
Pünkösdi Rózsák
Kistérségi kulturális programajánló
© Vigh Tamás - © Siroki Közös Önkormányzati Hivatal